„Minden szülő sikeres emberkét szeretne nevelni a gyermekéből, megvédve őt minden csalódástól és kudarctól, legyen szó iskolai megmérettetésről vagy egy otthoni társasjátékbeli csatározásról – mondja Szabó Andrea gyermekpszichológus. – De amennyire természetes ez a szülői vágy, annyira irreális is, hiszen a gyerekek nem egyformák, nem lehetnek kiemelkedően sikeresek mindenben. Ezért a szülők azzal tesznek a gyereknek a legjobbat, ha a nyeréshez vezető képességfejlesztés mellett megtanítják veszíteni is. Ami nem is olyan egyszerű.”
Fontos az egyensúly
Célszerű egyensúlyban tartani a nyereségeket és veszteségeket, így kialakul a gyerekben egy megfelelő (beképzeltség és kisebbrendűségi érzés nélküli) énkép. Ez olyan kettős és igen nehéz feladat, amit a felnőtteknek néha még saját magukkal szemben is nehéz megértetni, nemhogy egy kisgyermekben, aki egészen addig úgy érezte, ő van a középpontban, minden körülötte forog, és csakis ő nyerhet.
A családi játék szerepe
Mondják (és így is van), ha a gyermek közösségbe kerül, előbb-utóbb megtanulja, miként kezelje a különböző helyzeteket, hogyan oldja meg a konfliktusokat. De abban, hogy ezeket jól reagálja le, és könnyen fel tudja dolgozni, neked szülőnek is segítened kell.
Nagyon fontos a jó alapozás és a helyzetfelmérés. Az egyik legjobb alkalom, hogy láthasd, hogyan küzd, és miként reagál a győztes-vesztes szerepre, ha együtt társasoztok, kártyáztok, vetélkedtek. Ezekben a játékokban a kisebbek is megtapasztalhatják, hogy bárki nyerhet, sokszor nem (csak) a tudás, hanem jó adag szerencse is kell egy-egy jó helyzethez.Sok szülő esik abba a hibába, hogy hagyja nyerni a gyermekét, hiszen nincs is jobb érzés annál, mint látni a gyermek arcán a kirobbanó örömöt, ha győztesként ér célba. Mégsem jó, ha mindig a javára „csalva” dőlne el a játék sorsa. Ahogy az sem jó, ha mindig az okos felnőtt győz, aki mindig mindent jobban tud. Itt kell megtalálni a középutat: néha jól jön a kegyes csalás, mert nem megy el a gyerek kedve a játéktól, de nem minden alkalommal!Hogyan taníthatod meg elfogadni a kudarcot?
* Egy-egy játék után (bárki is nyer) mindig beszéljétek meg a történteket.
* Mondjátok el, mit éreztetek játék közben, győzelemkor, illetve, amikor alul maradtatok.
* Magyarázd el, hogy mindenki kimutathatja az érzelmeit: szabad örülni, szomorkodni, néha még sírni is. Fontos, hogy a gyerek lássa, hogy a szülők szerencséje is változhat: rájuk is igaz az „egyszer fent, egyszer lent” mondás.
* Néhány mondatban elemezzétek ki, hogy az aktuális győztes miért nyert, illetve a vesztes miért veszített (ha a gyermek megtanulja „visszanézni” sikerei, kudarcai okát, könnyebben fog majd reális célokat kitűzni maga elé)
* Mindig dicsérd meg, ha fejlődött vagy szépen küzdött – akár nyert, akár veszített!
* Végül, de nem utolsósorban: hangsúlyozd elégszer, hogy nem mindig a győzelem a lényeg, hanem a közös játék.
